Szépirodalom

  • Gulliver zsebórája és Havel iránytűje

    A történelem annyiféle, ahány nézőpontból vizsgáljuk. A történelem nem a múlt, hanem a múlt értelmezése. Vannak, akik azt állítják, hogy a történelem a valóság tudománya. Szimpatikus elképzelés, de nem igaz. A történelem nem létezik csak úgy magától. A történelmet emberek csinálják. Meggyőződésük, tudásuk, gusztusuk szerint, gyakran népük, vallásuk, megbízójuk – vélt vagy valós – érdekeit […]

  • Bitang nyarak

    A könyv szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind ugyanarról, a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és […]

  • Az Ezüst Macska

    Sejtelmesen, buján, parfümösen burjánzó könyv az Ezüst Macska, sorai közt Krúdy gordonkahangját hallani, történetei álomvilágban játszódnak. Minden csupa eleven pezsgés, mégis nehéz volna elmondani, miről is szól valójában a könyv. Évszázadok vetülnek egymásra a lapokon, régvolt figurák emléke merül fel a romladozó falak közt. Hajdanvolt események köré elevenedik a címadó fogadó, a maga szeretni való […]

  • Lovak a ködben

    Kabdebó Lóránt írja a regény új, 2015-ös kiadása után: „Megkívántam ismeretlenül. Amikor elért hozzám, kézbevettem, leültem vele, és olvasni kezdtem. Pedig más dolgom lett volna. És addig nem nyugodtam, míg végig nem olvastam. Nem egyhuzamban. De egyfolytában. Mert olyan a kompozíciója, amelyet nem lehet félbehagyni. A világ teljességéről teljes megszerkesztettségben beszél. És a regény mondatai: […]

  • Apám darabokban

    Cirkuszregény? Ügynökregény? Szerelemregény? Levél-és naplóregény. 1956-os regény. Regény családról, országról, világháborúkról,

  • Elpatkolsz, szívem, mint a pinty

    „A kötet válogatás az elmúlt évtized legjobb novelláiból. Nem egy közülük a kortárs magyar próza legjavát bemutató kötet antológiadarabja lehetne, de így összeillesztve pontos képet adnak Száraz Miklós György másokkal aligha rokonítható, izgalmas írói világáról.” (Osztovits Ágnes, Heti Válasz) Scolar (2014) Ennek a könyvnek majdnem Lázálmok Atlasza lett a címe. Ezért most abból egy rövid […]

  • Az álomvadász

    Az álom tere a sámánok tere. A varázslaté. Az érzelmeké. Az a hely, ahol az én határai elmosódnak. Az a tér, ahol minden igazi alkotás megfogan.

  • Osztozkodók

    Az éj sötétjében hegymászó kötélen aláereszkedő betörők. Egy kislány, aki imádja a hegyeket. Motorok, kábítószer, milliárdos lottónyeremény. Piros, zöld, sárga hétköznapok. Isten.

  • ¡Ó, Santo Domingo!

    Regény-esszé, Magyar Könyvklub (2003) Egy közép-európai csetlik-botlik az andalúziai Granadában. Egy magyar. Ráadásul író. Hajnalban a folyóparton bámulja a macskákat csirkebéllel etető nénikéket, a tenyérnyi szigetecskéken szárnyukat verdeső libákat, hallgatja a kopott házak ablakain szállongó flamenco és sevillana dallamait. Délelőtt a halpiacon ténfereg, polipokat, tintahalakat gusztál, majd a székesegyház körül tanyázó berber fűszeres portékáját veszi […]

  • Andalúziai kutyák

    Tárcanovelláiban a szerző mesél nekünk. Emberekről, tájakról, állatokról, múló hangulatokról, fényekről és illatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról. Hol alkonyi kertekben és sikátorokban ődöngünk, hol meg a nevetéstől kicsorduló könnyeinket törölgetjük. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó, önirónikus írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben […]