Száraz Miklós György

November 3-án este elindult a Szépművészeti Múzeumban az idei „szövegtúra”, benne a Spielenberg rózsája című írással, melyet egy ismeretlen szepességi festő portréja ihletett. A kép Spillenberg Sámuel lőcsei orvosdoktorról készült 1638-ban. (Ha többet akarsz tudni, kattints ide.)

Csíkszeredában, az Úr veszett pandémiával sújtott 2020. esztendejében, Mindenszentek havának második napján a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében az író átvette „az Nappal, az Holddal s Csillagokkal ékesített Székely Bicskarend” első (és egyben utolsó) fokozatát.

„Az árok egyik oldalán más történelmet ismernek, mint a másikon. Különben sem egy árok van, hanem sok. Sokan és sokféleképpen ignorálják, értelmezik félre, kezelik le, unják vagy akár tagadják a másik fél különben éppoly jogos és érthető fájdalmát.” (Nemes Attila interjújából)

„Hölgyeim és Uraim, nem szeretjük hallgatni a panaszkodó embert. A panasz untat, fáraszt és lelkifurdalást kelt. Mi pedig nem szeretjük, ha lelkifurdalás gyötör minket. Ezért én most nem fogok Önöknek panaszkodni.” (Egy 2019 decemberi konferencia megnyitó beszéd szövegéből)

„A Litera hagyományosan december 30-án a Trafóban búcsúztatja el az óévet. Felnőtt tartalom című, 18. előszilveszterünkön 18 éven felüliek számára született szövegeket hallhattak a jelenlévők. Dévajságokat, pajzán szövegeket ígértünk erre az estére. Nos, ahogy a tizennyolcas karika is jelezte, ez jelentős részben teljesült.” Az írók felolvastak, Lovasi András zenélt, a konferanszié Vajdai Vilmos volt.  

„Korábban könyvet írt a cigányságról és a zsidóságról – legutóbb pedig a székelyek egyetemes történetén keresztül igyekezett megragadni általános emberi sorsproblémákat. A József Attila-díjas írót, Száraz Miklós Györgyöt olvasni és hallgatni is érdemes.” (Szíjjártó Gabriella interjújából)

Dombóvári Gábor kérdez a Székelyek című könyv apropóján régészetről, regényekről, Andalúziáról, Tibetről, fotózásról, filmezésről.