Facebook

Magyar Idők, 2018. augusztus 18.

Emberi közösségbe nem való – írta jellemzésként a kádári idők “vonalas” budai gimnáziumában az  osztályfőnöknője az egyetemi jelentkezési lapjára. Hiába. Száraz Miklós György történelem-levéltár szakon végzett a bölcsészkaron, és a régészetbe is belekóstolt. (Ozsda Erika)

Népszava, 2018. május 5.

Izgalmas tartalmi és műfaji kísérlet Száraz Miklós György Osztozkodók című kisregénye. Ezt a százhúsz oldalas iratot nagyítóval, betűről betűre olvastam el. Megérte: nehéz olvasmány volt, sok fontos mondanivaló a felszín kalandregénye alatt. (Ferdinandy György)

Magyar Idők, 2018. április 21.

Mondjam ki kezdő mondatként, ami már oly régóta kimondásra vár: Száraz Miklós György a legjelentősebb magyar írók közé tartozik. És hozzátehetem, a Lovak a ködben az általam eddig olvasott legjobb regények egyike. De most legújabb kisregényéről kell véleményt mondanom, az Osztozkodókról. Én az említett regény mellé illesztem. (Kabdebó Lóránt)

Heti Válasz, 2018. április 19.

Szatírát vártunk, és kaptunk egy komoly, egzisztencialista kisregényt, remek figurákkal. Hála az írói leleménynek, a megigéző stílusnak, egyetlen percre sem lankad a figyelmünk. (Osztovits Ágnes)

Kortárs, 2018. március

Száraz Miklós György regénye – akárcsak a megrekedt lélekként repdeső pillangó – csupán a fikció szintjén a kudarc regénye: összetett világot építő, nagyszerű játék egy írói próbálkozásról, melynek minden pillanatát élvezzük. (Tar Patrícia)

Revista Conexos, Miami, 2017. október

A floridai, spanyol nyelvű irodalmi folyóirat októberi számában megjelent az Elpatkolsz, szívem, mint a pinty című kötet egyik írása, A férfi, aki visszafelé járja a táncot című novella (El hombre que baila al revés) Ferdinandy György fordításában.

Új Ember, 2017. július 23.

Emlegetik az Ezüst Macská-t méltatók a magyar mágikus realizmust, azaz Gabriel García Márquez hatását is a regénnyel kapcsolatban, továbbá felfedezni vélik benne Krúdy hangütését, s a Bosch festmények kavargását… Mindez azonban a könyv gazdag rétegeihez képest még mindig kevés. (Petrőczi Éva)

Könyvhét online, 2017. június 2.

Az álomvadász nem pesszimista mű. Amikor az olvasó leteszi, elgondolkodva mered maga elé, de a kedve inkább derűs. Mintha a szerző előbb megijeszteni akarna, aztán megmutatni, hogy noha emberi létezésünk a rettegés kulisszái közt zajlik, éppen ez teszi kivételessé. Hogy semmi sem befejezett. A rosszból jó születhet, a jó rosszra fordulhat. Mintha ez a befejezetlenség

Tovább…

Irodalmi Jelen, 2017. május 27.

Az emberi létezés értelmének keresése szüntelen feszültség alatt tartja a lapokat. Az irodalmi közhelyeket selymesen gyilkoló és a sekélyességeket lefülelő, szabad hangulatú elbeszélés még azoknak is újat mutat, akik azt hiszik, már mindent tudnak, mert már mindent olvastak. (Rimóczi László Az álomvadász-ról)

Magyar Idők, 2017. május 13.

Figyeljük meg: mint majdnem minden művében, Száraz kívülről lát és láttat minket. Ha ez egyáltalán lehetséges, egyszerre érzelmesen és tárgyilagosan. (Ferdinandy György)

CyberChimps