Albumok

Ovidius és Pindaros. A francia pokoljáró dudás, Louis Ferdinand Céline. Gróf Luigi Ferdinando Marsigli, Esterházy Péter, Claudio Magris, Nick Thorpe, August Strindberg és Tímár György. Mind Duna-utazók. Az aranygyapjat kutató argonauták. A Nibelung monda hősei, akik a hódító Attila udvarába igyekeztek. A török alattvalóként született szefárd zsidó, a később osztrák íróvá lett bolgár-spanyol Elias Canetti. […]

Illyés Gyula mondja valahol, hogy minden külföld csodaföld, ahol elhallgattatjuk megszokott, hazai észjárásunkat, valamiféle ihletbe ringatjuk magunkat, hogy fölfoghassuk a táj szellemeinek és tündéreinek szavát. Vajon itthon nem tudnánk így ihletbe ringatódva élni? Szepesi Attila írja egy tanulmányában, hogy a modern, tudományos szemlélet legfőbb hiányossága, hogy száműzi a teremtett világból a csodát. Nem látja meg […]

A könyv a 2018 karácsonyán megjelent esszészerű kultúrhistóriai mű képes és bővített változata. A törzsszöveg változatlan, ám a szerző a kötet anyagát a képeken kívül két  szöveggel gazdagította: egy szótárral, vagyis a lapszéleken futó különös és archaikus székely kifejezések gyűjteményével, valamint egy közel 500 településnevet tartalmazó székely helységnévtárral. A közel 150 archív kép túlnyomó többsége […]

Minden város sajátos ízekből, zajokból, színekből és csöndekből áll, melyek a lényegét jelentik, és amelyek mégis naponta változnak.

„Erdély a gyerekkorom. Ahogy minden magyaré. Azé is, aki nem tudja, aki soha nem lépte át a határát, aki nem járt Kolozsváron, a Mezőségen, a Székelyföldön. Mert ő is Erdély meséin, balladáin és legendáin nőtt fel. Azokat hallotta, amiket én, amiket mindannyian. A sziklából vizet fakasztó, csodatévő Szent László királyról, a leányrabló kun vezérrel birokra […]

„Szokatlan vállalkozás ez, nem esszéfolyam és nem széppróza, nem riport és nem tudósítás, nem történészi szakmunka, de majdnem. Zavarba ejtő szöveg, de kétségtelenül jó. Száraz nem úgy vizsgálja a cigány életformát és kultúrát, mint egy szociológus, néprajzkutató vagy antropológus, mégis mindent megír, amit azok megírhatnának, sőt. Beleönti egy meglehetősen szeszélyes, hol esszészerű, hol irodalmi jellegű, […]

Judaisztika-kötetében a szerző egyebek közt arra keresi a választ, hogy mikor és hol született a zsidó nép, és mikor a vallás? Hogy kik a szombatosok, a zsidózó székelyek? Hogy mikortól beszélhetünk a szétszóratásról? Ki volt Ahasvérus, a bolygó zsidó? Mi az alapja a „kazárelmélet”-nek, amely szerint a zsidóság többsége nem a Szentföldről származik, és nem […]

Az is lehetne a címe, hogy Trianon képekben. Mert ez a könyv olyasmit is elénk tár, amit eddig nemigen láthattunk: az irredenta, a revízió vizuális emlékeit. Az irredenta nagy emlékművei, a szobrok, a félárbocra eresztett országzászlók, a hatalmas falitérképek mellett ebben a könyvben helyet kaptak a mindennapok tárgyai is: porcelánszobrocskák, konyhai falvédők, jelvények, emlékérmek és […]

História, régészet. Festészet, építészet. Mesék, legendák, rejtélyek. Igen-igen, rejtélyek. Nem a szenzáció kedvéért, hanem a dolog természetéből fakadóan. Mert a história – csakúgy, mint a mindenkori jelen – mindig titokzatos és rejtélyes. De legalábbis ködös. És ahol nem látunk tisztán, ott a logika, a fantázia, még inkább a megérzés, az intuició segíthet. Vagy viheti tévutakra a […]