Száraz Miklós György

  • Az Ezüst Macska

    Sejtelmesen, buján, parfümösen burjánzó könyv az Ezüst Macska, sorai közt Krúdy gordonkahangját hallani, történetei álomvilágban játszódnak. Minden csupa eleven pezsgés, mégis nehéz volna elmondani, miről is szól valójában a könyv. Évszázadok vetülnek egymásra a lapokon, régvolt figurák emléke merül fel a romladozó falak közt. Hajdanvolt események köré elevenedik a címadó fogadó, a maga szeretni való […]

  • Lovak a ködben

    Kabdebó Lóránt írja a regény új, 2015-ös kiadása után: „Megkívántam ismeretlenül. Amikor elért hozzám, kézbevettem, leültem vele, és olvasni kezdtem. Pedig más dolgom lett volna. És addig nem nyugodtam, míg végig nem olvastam. Nem egyhuzamban. De egyfolytában. Mert olyan a kompozíciója, amelyet nem lehet félbehagyni. A világ teljességéről teljes megszerkesztettségben beszél. És a regény mondatai: […]

  • Elpatkolsz, szívem, mint a pinty

    „A kötet válogatás az elmúlt évtized legjobb novelláiból. Nem egy közülük a kortárs magyar próza legjavát bemutató kötet antológiadarabja lehetne, de így összeillesztve pontos képet adnak Száraz Miklós György másokkal aligha rokonítható, izgalmas írói világáról.” (Osztovits Ágnes, Heti Válasz) Scolar (2014) Ennek a könyvnek majdnem Lázálmok Atlasza lett a címe. Ezért most abból egy rövid […]

  • ¡Ó, Santo Domingo!

    Regény-esszé, Magyar Könyvklub (2003) Egy közép-európai csetlik-botlik az andalúziai Granadában. Egy magyar. Ráadásul író. Hajnalban a folyóparton bámulja a macskákat csirkebéllel etető nénikéket, a tenyérnyi szigetecskéken szárnyukat verdeső libákat, hallgatja a kopott házak ablakain szállongó flamenco és sevillana dallamait. Délelőtt a halpiacon ténfereg, polipokat, tintahalakat gusztál, majd a székesegyház körül tanyázó berber fűszeres portékáját veszi […]

  • Andalúziai kutyák

    Tárcanovelláiban a szerző mesél nekünk. Emberekről, tájakról, állatokról, múló hangulatokról, fényekről és illatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról. Hol alkonyi kertekben és sikátorokban ődöngünk, hol meg a nevetéstől kicsorduló könnyeinket törölgetjük. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó, önirónikus írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben […]

  • Menyasszonyfátyol

    Ez egy rendelésre írt könyv. A feladat az volt, hogy írjak egy körülbelül kétszáz gépelt oldal terjedelmű, a mai Magyarország valamely létező vagy kitalált falujában (tehát nyomatékosan nem a múltban, és nem Erdélyben vagy a Felvidéken) játszódó, izgalmas és olvasmányos, de szépirodalmi igényű regényt. Másfél hónap alatt. Ez az. Szabad Föld Kiskönyvtár (2001) Illusztrálta: Banga […]

  • Cigányok

    „Szokatlan vállalkozás ez, nem esszéfolyam és nem széppróza, nem riport és nem tudósítás, nem történészi szakmunka, de majdnem. Zavarba ejtő szöveg, de kétségtelenül jó. Száraz nem úgy vizsgálja a cigány életformát és kultúrát, mint egy szociológus, néprajzkutató vagy antropológus, mégis mindent megír, amit azok megírhatnának, sőt. Beleönti egy meglehetősen szeszélyes, hol esszészerű, hol irodalmi jellegű, […]

  • Pokolsár

    SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY A FELVIDÉKRŐL, ERDÉLYRŐL, ANDALÚZIÁRÓL ÉS RÓMÁRÓL

  • Kaporszakállú antikváriusok, jósnők, gyilkosok

    HAKLIK NORBERT AZ ELPATKOLSZ, SZÍVEM NOVELLÁIRÓL

  • Írd fel házad kapujára…

    Judaisztika-kötetében a szerző egyebek közt arra keresi a választ, hogy mikor és hol született a zsidó nép, és mikor a vallás? Hogy kik a szombatosok, a zsidózó székelyek? Hogy mikortól beszélhetünk a szétszóratásról? Ki volt Ahasvérus, a bolygó zsidó? Mi az alapja a „kazárelmélet”-nek, amely szerint a zsidóság többsége nem a Szentföldről származik, és nem […]