Facebook

Lovak a ködben

Kabdebó Lóránt írja a regény új, 2015-ös kiadása után: „Megkívántam ismeretlenül. Amikor elért hozzám, kézbevettem, leültem vele, és olvasni kezdtem. Pedig más dolgom lett volna. És addig nem nyugodtam, míg végig nem olvastam. Nem egyhuzamban. De egyfolytában. Mert olyan a kompozíciója, amelyet nem lehet félbehagyni. A világ teljességéről teljes megszerkesztettségben beszél. És a regény mondatai:

Tovább…

Elpatkolsz, szívem, mint a pinty

„A kötet válogatás az elmúlt évtized legjobb novelláiból. Nem egy közülük a kortárs magyar próza legjavát bemutató kötet antológiadarabja lehetne, de így összeillesztve pontos képet adnak Száraz Miklós György másokkal aligha rokonítható, izgalmas írói világáról.” (Osztovits Ágnes, Heti Válasz) Scolar (2014) Ennek a könyvnek majdnem Lázálmok Atlasza lett a címe. Ezért most abból egy rövid

Tovább…

Andalúziai kutyák

Tárcanovelláiban a szerző mesél nekünk. Emberekről, tájakról, állatokról, múló hangulatokról, fényekről és illatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról. Hol alkonyi kertekben és sikátorokban ődöngünk, hol meg a nevetéstől kicsorduló könnyeinket törölgetjük. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó, önirónikus írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben

Tovább…

Az Ezüst Macska

Sejtelmesen, buján, parfümösen burjánzó könyv az Ezüst Macska, sorai közt Krúdy gordonkahangját hallani, történetei álomvilágban játszódnak. Minden csupa eleven pezsgés, mégis nehéz volna elmondani, miről is szól valójában a könyv. Évszázadok vetülnek egymásra a lapokon, régvolt figurák emléke merül fel a romladozó falak közt. Hajdanvolt események köré elevenedik a címadó fogadó, a maga szeretni való

Tovább…

¡Ó, Santo Domingo!

Regény-esszé, Magyar Könyvklub (2003) Egy közép-európai csetlik-botlik az andalúziai Granadában. Egy magyar. Ráadásul író. Hajnalban a folyóparton bámulja a macskákat csirkebéllel etető nénikéket, a tenyérnyi szigetecskéken szárnyukat verdeső libákat, hallgatja a kopott házak ablakain szállongó flamenco és sevillana dallamait. Délelőtt a halpiacon ténfereg, polipokat, tintahalakat gusztál, majd a székesegyház körül tanyázó berber fűszeres portékáját veszi

Tovább…

Menyasszonyfátyol

Ez egy rendelésre írt könyv. A feladat az volt, hogy írjak egy körülbelül kétszáz gépelt oldal terjedelmű, a mai Magyarország valamely létező vagy kitalált falujában (tehát nyomatékosan nem a múltban, és nem Erdélyben vagy a Felvidéken) játszódó, izgalmas és olvasmányos, de szépirodalmi igényű regényt. Másfél hónap alatt. Ez az. Szabad Föld Kiskönyvtár (2001) Illusztrálta: Banga

Tovább…

Pokolsár

SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY A FELVIDÉKRŐL, ERDÉLYRŐL, ANDALÚZIÁRÓL ÉS RÓMÁRÓL

Cigányok

„Szokatlan vállalkozás ez, nem esszéfolyam és nem széppróza, nem riport és nem tudósítás, nem történészi szakmunka, de majdnem. Zavarba ejtő szöveg, de kétségtelenül jó. Száraz nem úgy vizsgálja a cigány életformát és kultúrát, mint egy szociológus, néprajzkutató vagy antropológus, mégis mindent megír, amit azok megírhatnának, sőt. Beleönti egy meglehetősen szeszélyes, hol esszészerű, hol irodalmi jellegű,

Tovább…

Írd fel házad kapujára…

Judaisztika-kötetében a szerző egyebek közt arra keresi a választ, hogy mikor és hol született a zsidó nép, és mikor a vallás? Hogy kik a szombatosok, a zsidózó székelyek? Hogy mikortól beszélhetünk a szétszóratásról? Ki volt Ahasvérus, a bolygó zsidó? Mi az alapja a „kazárelmélet”-nek, amely szerint a zsidóság többsége nem a Szentföldről származik, és nem

Tovább…

CyberChimps