Száraz Miklós György

  • nagyonvár.hu, 2026. szeptember 4.

    B. Ferenc Attila a Legendás Budavárról: „A kötet egyik legnagyobb erénye, hogy Száraz úgy ír a Várról, mint élő organizmusról: a középkori királyi udvar, az oszmán Buda, az ostromok, a barokk újjászületés, a polgárváros hétköznapjai, a századforduló reprezentatív építkezései, a világháborús pusztítás és a mai Várnegyed nem különálló fejezetek, hanem egymásra rakódó történeti rétegek.”

  • Budavár – „élő organizmus”

    B. FERENC ATTILA A LEGENDÁS BUDAVÁRRÓL

  • Litera, 2026. július 1.

    A magyar irodalom vagy jól van, vagy soha nem volt jól. Állandóan meg akarják reparálni. Éppenséggel támogatni lehet, bár szerintem támogatni a hadirokkantakat meg idős, elesett nagynénénket kell, az írót megfizetni, szerkeszteni, kiadni, terjeszteni, fordítani, külföldi országok olvasóihoz eljuttatni kell, nem támogatni.

  • Tessék békén hagyni

    A LITERA körkérdése a kultúráról

  • Legendás Budavár

    A Kárpát-medence és a hajdani Magyar Királyság központja Budapest, annak is a szíve: a Budai Vár. A nyolcszáz éves várost és erődítést, a királyi székhelyet és a nyüzsgő polgárvárost mutatja be könyvünk. Régészet, történelem, építészet- és művészettörténet, krónikás feljegyzések, mesék és legendák keverednek száz-kétszáz esztendős újsághírekkel, pusztító tüzekről, rémísztő viharokról és ijesztő bűntényekről szóló tudósításokkal. […]

  • „Szeretek visszatérni”

    HOVÁNYI PANKA kérdezi Száraz Miklós Györgyöt a Tibeti szélről

  • Tibeti szél

    Száraz Miklós György (vad)regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a „világ tetején”, a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18–19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat […]

  • Az emlékek illata

    TOMAJI ATTILA A BITANG NYARAKRÓL

  • Magyar Napló, 2025. június.

    Tomaji Attila a Bitang nyarakról: „Annak ellenére, hogy a könyv minden oldalán ott a pontosan adagolt megalázottság, szégyen, kudarc, bűntudat, betegség, agresszió, a szegénység és a nélkülözés, a háborúk, a melankólia, a félelem és a halál, mégis, mindez ragyog – és élni, örülni, felnőni segít.”

  • Könyvkultúra Magazin, 2025. február 28.

    Nagy Koppány Zsolt: „Száraz Miklós György pompás regénye/elbeszélésfüzére, a Bitang nyarak már a címével megfogott, és az első sorok elolvasása után nem is engedett el többé…”