Száraz Miklós György

Emberi közösségbe nem való – írta jellemzésként a kádári idők „vonalas” budai gimnáziumában az  osztályfőnöknője az egyetemi jelentkezési lapjára. Hiába. Száraz Miklós György történelem-levéltár szakon végzett a bölcsészkaron, és a régészetbe is belekóstolt. (Ozsda Erika)

Izgalmas tartalmi és műfaji kísérlet Száraz Miklós György Osztozkodók című kisregénye. Ezt a százhúsz oldalas iratot nagyítóval, betűről betűre olvastam el. Megérte: nehéz olvasmány volt, sok fontos mondanivaló a felszín kalandregénye alatt. (Ferdinandy György)

Mondjam ki kezdő mondatként, ami már oly régóta kimondásra vár: Száraz Miklós György a legjelentősebb magyar írók közé tartozik. És hozzátehetem, a Lovak a ködben az általam eddig olvasott legjobb regények egyike. De most legújabb kisregényéről kell véleményt mondanom, az Osztozkodókról. Én az említett regény mellé illesztem. (Kabdebó Lóránt)

Szatírát vártunk, és kaptunk egy komoly, egzisztencialista kisregényt, remek figurákkal. Hála az írói leleménynek, a megigéző stílusnak, egyetlen percre sem lankad a figyelmünk. (Osztovits Ágnes)

Száraz Miklós György regénye – akárcsak a megrekedt lélekként repdeső pillangó – csupán a fikció szintjén a kudarc regénye: összetett világot építő, nagyszerű játék egy írói próbálkozásról, melynek minden pillanatát élvezzük. (Tar Patrícia)

A floridai, spanyol nyelvű irodalmi folyóirat októberi számában megjelent az Elpatkolsz, szívem, mint a pinty című kötet egyik írása, A férfi, aki visszafelé járja a táncot című novella (El hombre que baila al revés) Ferdinandy György fordításában.