Száraz Miklós György

  • Tibeti szél

    Száraz Miklós György (vad)regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a „világ tetején”, a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18–19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat […]

  • Az emlékek illata

    TOMAJI ATTILA A BITANG NYARAKRÓL

  • Magyar Napló, 2025. június.

    Tomaji Attila a Bitang nyarakról: „Annak ellenére, hogy a könyv minden oldalán ott a pontosan adagolt megalázottság, szégyen, kudarc, bűntudat, betegség, agresszió, a szegénység és a nélkülözés, a háborúk, a melankólia, a félelem és a halál, mégis, mindez ragyog – és élni, örülni, felnőni segít.”

  • Könyvkultúra Magazin, 2025. február 28.

    Nagy Koppány Zsolt: „Száraz Miklós György pompás regénye/elbeszélésfüzére, a Bitang nyarak már a címével megfogott, és az első sorok elolvasása után nem is engedett el többé…”

  • LITERA – A hét írója, 2025. 02. 24 – 03.02.

    A hét írójának köteteit ehelyütt lajstromba venni nem lehet. Példákat hozhatunk csupán. A Lovak a ködbenről Kabdebó Lóránt többek közt ezt írta: „A világ teljességéről teljes megszerkesztettségben beszél. És a regény mondatai: a legszebb magyar regények nyelvével vetekszik…”

  • Azon a nyáron történt

    NAGY KOPPÁNY ZSOLT A BITANG NYARAKRÓL

  • Mandiner, 2025. január 23.

    Győrffy Ákos interjújából: „Ha beindul az írás, akkor eltűnnek a kételyek, helyébe lép az a mindennapos nyugalom, ami mégis állandó és pozitív feszültségben tart.”

  • Kortárs, 2024. június

    Kolozsi Orsolya a Bitang nyarakról: „Az elbeszélések mindegyikében ott ólálkodik a halál, a veszteség és a fájdalom, az élet sötét oldala, a tragikus mellett azonban mindig ott van az ellensúly, a szülői szeretet, az anyához fűződő bensőséges viszony (ami végig nagyon finoman, mégis hangsúlyosan van jelen a könyvben), a szerelem, a kíváncsiság és a nyár […]