Kabdebó Lóránt írja a regény új, 2015-ös kiadása után: „Megkívántam ismeretlenül. Amikor elért hozzám, kézbevettem, leültem vele, és olvasni kezdtem. Pedig más dolgom lett volna. És addig nem nyugodtam, míg végig nem olvastam. Nem egyhuzamban. De egyfolytában. Mert olyan a kompozíciója, amelyet nem lehet félbehagyni. A világ teljességéről teljes megszerkesztettségben beszél. És a regény mondatai: a legszebb magyar regények nyelvével vetekszik. Ez az ember tud írni, kitűnő szerkesztő, nagyszerű gondolkodó, témájának nagyszerű ismerője, benne és általa megszólalnak szereplői, – körülötte létezésünk egész világa él, körülvesz, meggondolkodtat. Otthonosan érzem magam az otthontalan szereplők életében-világában. Élni akarok ennek a könyvnek a hatására. Erőt ad, mint a havasi gyógyfüvek. Életre serkent.”
●
„Jó volt lustán heverni, ernyedten dögleni Isten szabad ege alatt. Volt ebben a nappali lustálkodásban, csavargó henyélésben valami jólesően kurvás. Romlott, mégis üdítően tiszta. Senkinek és semminek nem ártó, léha paráznaság. És éppen ettől volt kivételesen édes. Volt benne valami késleltetett és megkésett, valami csöppnyi kín, mint a tőkén fonnyadt szőlőben, az aszúborban.”
●
A regény erősen önéletrajzi ihletésű, ami talán nem is különös, ha tudjuk, hogy a mai Magyarországon nemigen létezik család, melynek ne élnének rokonai a környező országok valamelyikében, Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, a romániai Erdélyben vagy Szerbiában és Horvátországban. A könyv egyik magyarországi kritikusa szerint a kötet egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, kalandregényként vagy akár esszéregényként is. A történet látszólag az egyetemi tanulmányait Budapesten megkezdő lány néhány mozgalmas, kalandos évét beszéli el. „Ám csupán látszólag, hiszen a lány visszaemlékezései során családjának története, így a huszadik század magyar történelme is feltárul. Hogy a Lovak a ködben valamennyire talán esszéregény is, az senkit ne riasszon el, hiszen Száraz nem válaszol meg semmit, csupán kérdéseket tesz fel, a könyv pedig egyetlen pillanatra sem válik unalmassá, köszönhetően a mozgalmas cselekménynek, melynek eredménye egy olyan remekbe szabott, burjánzó történetgomolygás, melyben a tragikum, a felhőtlen boldogság, a kegyetlenség és a humor, vagyis az emberi létezés minden velejárója együtt mutatkozik meg.”
Magyar Könyvklub (2001), Scolar Könyvkiadó (2015, 2023)