Budapesten született 1958. május 19-én. Az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is, 1984-ben végzett.
1984-től 1987-ig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, majd két évre elszegődött a Hírlapkiadó Vállalathoz üzemilapos újságírónak, különböző gyári és gyógyszergyári újságokhoz került, Kőbányán, Zuglóban, Albertfalván dolgozott. 1989-től 1991-ig a Juhász Ferenc szerkesztette Új Írás tanulmány rovatának vezetője volt. A folyóirat 1991 decemberi megszűnte után a Pannon Könyvkiadóhoz került szerkesztőnek, majd irodalmi vezetőnek.
Később számos könyvkiadónak volt irodalmi vezetője, de összességében inkább szellemi szabadfoglalkozású volt, írásból, főként históriai tárgyú albumainak szerzői jogdíjaiból élt. Különböző álneveken korábban is megjelentek írásai, saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen. Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, egy seregnyi napilapnak és folyóiratnak. (Kulturális főszerkesztő-helyettese volt a 2009 decemberétől 2010 szeptemberéig létezett Nagyítás című hetilapnak.) Egy időben a fotózás és a filmezés foglalkoztatta, fényképezett és forgatott egyebek közt Erdély és a Felvidék tájain, Andalúziában, Katalóniában, Tibetben, Marokkóban.
Kitüntetései: József Attila-díj (2003), Fitz József könyvdíj, a Magyarország csodái című könyvért (2003), Ünnepi Könyvhét miniszterelnöki különdíja a Mesés Magyarország című könyvért (2012), Bertha Bulcsú Emlékdíj (2013), Arany Medál-díj – ’az év írója’ (2015), a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának könyvnívódíja az Apám darabokban című regényért (2016), a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2018), Székely Bicskarend (2020), Magyarország Babérkoszorúja (2021), Irodalmi Prima-díj (2021), Kemény Zsigmond díj (2022).
♣
Born 19 May 1958 in Budapest. Graduated from the Faculty of Humanities at Eötvös Loránd University in l984 in History and Archives, but he also tried his hand at Archaeology.
Started writing in 1991, he has been working for large publishers, numerous newspapers and magazines. Once he was interested in photography and filming and was taking photographs and making films in the lands of Transylvania, Andalusia, Catalonia, Tibet and Morocco. His essay-albums about Hungarian history were published in great numbers. One of them, Cigányok – Európa indiánjai (‘Gypsies – The Indians of Europe’), 2007, is considered by critics and historians as one that redresses a deficiency.
In the last few years, he appears to be less interested in albums and writes exclusively prose. His first novel, Az Ezüst Macska (‘The Silver Cat’), 1997, has had several publications, the latest being last year, his second novel, Lovak a ködben (‘Horses in the Fog’), 2001, has also been published several times. The genre or style of the short novel or feuilleton is also familiar to him. His great novel was presented in 2016 and was labelled as the surprise book of the year in Hungary, titled Apám darabokban (‘My Father in Pieces’). In this book the author dwells on the relationship between his father and the authorities. The novel is a family story, a love story, a picture of an era, a book of a circus, a crime story, and it also won the prize of the Literature Section of Hungarian Academy of Arts. His new novel, Az álomvadász (‘The Dream Hunter’), was presented in 2017.
He is a member of the Hungarian Writers’ Association, the National Association of Hungarian Artists and the Hungarian PEN Club. He was awarded the József Attila Prize, the major Hungarian literary prize in 2003, Hungarian Order of Merit, Knight (2018), Hungarian Laurel Wreath Award (2021), Prima Award (2021), Kemény Zsigmond Prize (2022).
♣
Nacido en 1958 en Budapest, Miklós György Száraz se licencia en Historia y Archivología en Budapest, haciendo, al mismo tiempo, breves incursiones en Arqueología. Ha trabajado para las más grandes casas editoriales húngaras, para diarios y revistas. Su primera novela, Az Ezüst Macska (‘El Gato de Plata’), que se publica en 1997, ha sido reeditada en numerosas ocasiones y en 2005 se traduce al italiano. Su siguiente novela, Lovak a ködben (‘Caballos en la niebla’), cuenta la historia de una joven húngara de 18 años, que llega a Budapest desde su ciudad natal húngara, hoy situada en Eslovaquia. En este libro, aclamado unánimemente por la crítica, Száraz trata los temas de la vida metropolitana y los prejuicios centroeuropeos.
Miklós György Száraz es un prolífico autor de artículos literarios, trabajando también con otros géneros. Además de novelas escribe cuentos, ensayos, periodismo: tiene más de cuatrocientas publicaciones. Entre sus producciones se encuentran ensayos de álbumes ilustrados, con temas tan variados como la historia de su país o el pasado y la cultura de los gitanos. Ha publicado un libro con reseñas de viajes a España de escritores y viajeros húngaros de la primera mitad del siglo XX. Otro libro suyo de tema español, ¡Ó, Santo Domingo! (‘¡Oh, Santo Domingo!’), es de género mixto, una novela-ensayo sobre Granada y los paralelos de la historia de Hungría y España. Ha publicado álbumes con fotos de fotógrafos húngaros de renombre. Su libro sobre el Danubio (Duna) ha sido reproducido en alemán por Christian Verlag de Múnich y por Weltbild. El texto de Miklós György Száraz, que acompaña a las fotos de Péter Korniss, fotógrafo de fama internacional, se puede leer en inglés, alemán, español, francés y ruso, entre otros idiomas. De vez en cuando fotografió él mismo, entornos como Transilvania, Andalucía, la costa de Marruecos y el Tibet. No obstante, según el propio escritor, sus obras más importantes son sus novelas.
Ha recibido numerosos premios, en 2003 obtiene el máximo galardón literario en Hungría, el Premio Attila József. Sus premios más recientes han sido la “Medalla de Oro”, otorgada por votación popular, con la que se ha hecho con el título de “Escritor del Año” del 2015 y el Premio de la Academia de Arte y Literatura de Hungría por su novela Apám darabokban (‘Mi padre en pedazos’), en 2016, Cruz de Caballero de la Orden Nacional del Mérito, en 2018, el Premio Corona de Laurel de Hungría, en 2021, Premio Prima, en 2021, el Premio Kemény Zsigmond, en 2022.
♣
Miklós György Száraz ist am 19. 5. 1958 in Budapest geboren. Er studierte an der ELTE Geschichte und Archivwesen, anfangs auch Archäologie. Seit 1991 schreibt und publiziert er regelmäßig sowohl für große Verlage als auch für Tageszeitungen und Zeitschriften. Er interessierte sich mal für Fotografie und Filmkunst, nahm teil an Dreharbeiten in Siebenbürgen (Rumänien), Oberungarn (Slowakei), Andalusien, Katalonien, Tibet und Marokko. Miklós György Száraz ist ein vielseitiger Autor, er schreibt sowohl Romane als auch Erzählungen, Essays, Studien, Rezensionen, Publizistik. In seinen Fotoalben konfrontiert er sich immer wieder mit den schwersten und heikelsten Themen der ungarischen Geschichte wie Trianon, Siebenbürgen (Irrglaube und Verfälschungen); Judentum und jüdische Kultur im ungarischen Sprachgebiet; die Geschichte der Roma. Auszeichnungen: József Attila-Preis (2003); Leserpreis Goldene Medaille als „Autor des Jahres” (2015); Preis der Ungarischen Akademie für Kunst und Literatur für den Roman „Apám darabokban” [Mein Vater in Stücken] (2016), Ungarischer Verdienstorden, Ritterkreuz (2018), Lorbeerkranz der Ungarischen Republik (2021), Prima-Preis (2021), Kemény Zsigmond Preis (2022). Einige seiner Werke sind auch ins Deutsche übersetzt worden: Die Donau (Text zum Fotoalbum von László Mészáros); Christian Verlag, München, 2006; Siebenbürgen (Fotoalbum, Helikon, 2004. – auch in Englisch); Leuchtendes Ungarn (Text zum Fotoalbum von Péter Korniss, Helikon, 2004. – auch in Englisch, Spanisch und Russisch); Budapest (Text zum Fotoalbum von Péter Korniss, Magyar Könyvklub, 1998. – auch in Englisch, Spanisch und Französisch).
KÉPEK / GALLERY / FOTOGRAFÍAS
