Újdonságok

  • 061, 2018. szeptember 20.

    Tavaszi kisregénye, az Osztozkodók című „pszihokrimi” után hamarosan a boltokba kerül a Helikon kiadásában egy Budapest albuma, és a Scolarnál, Székelyek címmel egy kultúrhistóriai munkája is. (Ayhan Gökhan)

  • Magyar Idők, 2018. augusztus 18.

    Emberi közösségbe nem való – írta jellemzésként a kádári idők „vonalas” budai gimnáziumában az  osztályfőnöknője az egyetemi jelentkezési lapjára. Hiába. Száraz Miklós György történelem-levéltár szakon végzett a bölcsészkaron, és a régészetbe is belekóstolt. (Ozsda Erika)

  • Népszava, 2018. május 5.

    Izgalmas tartalmi és műfaji kísérlet Száraz Miklós György Osztozkodók című kisregénye. Ezt a százhúsz oldalas iratot nagyítóval, betűről betűre olvastam el. Megérte: nehéz olvasmány volt, sok fontos mondanivaló a felszín kalandregénye alatt. (Ferdinandy György)

  • Magyar Idők, 2018. április 21.

    Mondjam ki kezdő mondatként, ami már oly régóta kimondásra vár: Száraz Miklós György a legjelentősebb magyar írók közé tartozik. És hozzátehetem, a Lovak a ködben az általam eddig olvasott legjobb regények egyike. De most legújabb kisregényéről kell véleményt mondanom, az Osztozkodókról. Én az említett regény mellé illesztem. (Kabdebó Lóránt)

  • Heti Válasz, 2018. április 19.

    Szatírát vártunk, és kaptunk egy komoly, egzisztencialista kisregényt, remek figurákkal. Hála az írói leleménynek, a megigéző stílusnak, egyetlen percre sem lankad a figyelmünk. (Osztovits Ágnes)

  • Kortárs, 2018. március

    Száraz Miklós György regénye – akárcsak a megrekedt lélekként repdeső pillangó – csupán a fikció szintjén a kudarc regénye: összetett világot építő, nagyszerű játék egy írói próbálkozásról, melynek minden pillanatát élvezzük. (Tar Patrícia)

  • Revista Conexos, Miami, 2017. október

    A floridai, spanyol nyelvű irodalmi folyóirat októberi számában megjelent az Elpatkolsz, szívem, mint a pinty című kötet egyik írása, A férfi, aki visszafelé járja a táncot című novella (El hombre que baila al revés) Ferdinandy György fordításában.

  • Új Ember, 2017. július 23.

    Emlegetik az Ezüst Macská-t méltatók a magyar mágikus realizmust, azaz Gabriel García Márquez hatását is a regénnyel kapcsolatban, továbbá felfedezni vélik benne Krúdy hangütését, s a Bosch festmények kavargását… Mindez azonban a könyv gazdag rétegeihez képest még mindig kevés. (Petrőczi Éva)

  • Könyvhét online, 2017. június 2.

    Az álomvadász nem pesszimista mű. Amikor az olvasó leteszi, elgondolkodva mered maga elé, de a kedve inkább derűs. Mintha a szerző előbb megijeszteni akarna, aztán megmutatni, hogy noha emberi létezésünk a rettegés kulisszái közt zajlik, éppen ez teszi kivételessé. Hogy semmi sem befejezett. A rosszból jó születhet, a jó rosszra fordulhat. Mintha ez a befejezetlenség […]

  • Irodalmi Jelen, 2017. május 27.

    Az emberi létezés értelmének keresése szüntelen feszültség alatt tartja a lapokat. Az irodalmi közhelyeket selymesen gyilkoló és a sekélyességeket lefülelő, szabad hangulatú elbeszélés még azoknak is újat mutat, akik azt hiszik, már mindent tudnak, mert már mindent olvastak. (Rimóczi László Az álomvadász-ról)