Facebook

Apám darabokban

Cirkuszregény? Ügynökregény? Szerelemregény?

Levél-és naplóregény. 1956-os regény.

Regény családról, országról, világháborúkról, határon inneni és túli magyarokról. Apákról, nagyapákról, ükapákról. Az egyiptomi hastáncosnő nagynéniről. Az idegenlégiós nagybácsiról, aki élete legjobb túrós csuszáját Oranban ette. A gyönyörű Irmáról. Halálmenetről a montenegrói hegyeken át. Hadifogságról az itáliai Asinarán, az albínó szamarak szigetén. Kémekről és lebukott kémekről, hősökről és gyáva alkalmazkodókról, diktátorokról, Kurt Vonnegutról, Buffalo Billről, a Galíciában hősi halált halt dédapáról, a majdnem prozelitává lett dédanyáról…

Börtönről és szabadulásról. Egy szerelemről. Két ember és két világ találkozásáról.

A szerző azt állítja, akkor vagyunk a legpontosabbak, ha műfaji meghatározásként azt mondjuk, könyve tényregény. Hiszen a mű az édesapjáról és az édesanyjáról szól. Száraz Györgyről, az államellenes összeesküvőről, fegyver- és robbanóanyag-rejtegetőről, a későbbi Kossuth-díjas íróról, esszéistáról, lapszerkesztőről, és Marek Mártáról, a végzős szegedi medikáról. A forradalomról, és a „konszolidálódó” kádári Magyarország, a szürkülő ország első éveiről. Olyan plasztikusan festve, ahogy magyar szépirodalmi műben talán még soha. A háttérben egzotikus és félelmetes alakok tünedeznek fel: cigány jósnők, hőzöngő pufajkások, ijedt sztálinisták, artisták, bohócok, liliputi gladiátorok, Zsuzsi mackó és a „bolsevik medveidomár”.

Scolar, 2016

x-nok-lapja-ajanlo-1-kicsi

A Nők Lapja 2016. októberi, ünnepi számának ajánlója

 

Heti Válasz 2016 (kicsi)

Osztovits Ágnes, Heti Válasz, 2016 április

CyberChimps