Facebook

Magyarország csodái

História, régészet. Festészet, építészet. Mesék, legendák, rejtélyek. Igen-igen, rejtélyek. Nem a szenzáció kedvéért, hanem a dolog természetéből fakadóan. Mert a história – csakúgy, mint a mindenkori jelen – mindig titokzatos és rejtélyes. De legalábbis ködös. És ahol nem látunk tisztán, ott a logika, a fantázia, még inkább a megérzés, az intuició segíthet. Vagy viheti tévutakra a kutatót.

A könyv világosan, olvasmányosan szól a történelemről, olykor drámai feszültséget keltve, máskor költőien, de mindig érdekfeszítően. Legnagyobb erénye mégsem ez, hanem inkább abban rejlik, hogy ezeknek a kincses csodáknak ürügyén szinte feltámasztja, lakóival együtt idézi elibénk a régmúlt világát. „Ezek a csodák – mondja a szerző – csak darabkák. Maradékok. Néhány faragott kő, egy-egy színes cserép az elsüllyedt katedrálisból, a Szepességtől az erdélyi Királyföldéig, Máramaros havasaitól az Adria partjáig elterülő, középkori Magyarországból.”

Helikon Kiadó (2005), Magyar Könyvklub (2002)

Csak néhány a szerzőt izgató témákból:

Miért hozta lázba valaha a világ tudósait egy darabka csont, egy féltenyérnyi, ősemberi tarkócsont?

Mikor, kinek készülhetett, milyen tudást rejthet a magyar Szent Korona?

Miért gyakorol a nézőre olyan felejthetetlen benyomást Szent László fej-ereklyetartója, s hogy vajon kinek, melyik királyunknak a vonásait ismerhetjük fel rajta?

Mitől voltak olyan sikeres harcosok kalandozó elődeink? Mit tudhattak? Minek köszönhették rettenetes hírüket?

Milyen volt Mátyás híres Corvina-könyvtára, s vajon milyen ember lehetett a kivételes tehetségű uralkodó?

Voltak-e, s ha igen, miféle különös tudás birtokában lehettek a hajdani magyarországi és erdélyi ácsmesterek?

Mi a magyar kocsi, a székelykapu, a tokaji bor, a szabolcsi földvár, a veleméri templom naphoz igazított freskó-kalendáriumának titka? Mi Csontváryé és a csíksomlyói Madonnáé?

 

CyberChimps